Szavatosság fogalma és jelentése – mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?
A szavatosság fogalma és jelentése sokak számára nem egyértelmű, pedig a mindennapi életben szinte minden vásárlásnál találkozunk vele. Legyen szó tartós fogyasztási cikkről vagy ingatlanról, a szavatosság és a jótállás alapvető fogyasztói jogokat határoz meg. A köznyelvben gyakran használt „garancia” kifejezés jogi értelemben nem önálló fogalom, hanem jellemzően a szavatosságot és a jótállást értjük alatta.
De mit jelent pontosan a szavatosság, és miben különbözik a jótállástól?
Mi a szavatosság fogalma és jelentése?
A szavatosság a hibás teljesítés jogkövetkezménye. Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha az újonnan vásárolt termék, illetve az új vagy használt ingatlan nem felel meg a szerződéskötéskor – azaz a vásárláskor – fennálló tulajdonságoknak.
Ilyen esetben a kötelezettet – jellemzően a termék gyártóját, eladóját vagy az ingatlan kivitelezőjét – szavatossági kötelezettség terheli.
A szavatosság polgári jogi alapjog, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz, és főszabály szerint minden adásvételi jogviszonyban megilleti a jogosultat.
Mi a jótállás, és miben különbözik a szavatosságtól?
A jótállás szintén a hibás teljesítéshez kapcsolódik, azonban a legfontosabb különbség a bizonyítási teherben rejlik.
- Szavatosság esetén a jogosultnak (a vásárlónak) kell bizonyítania, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt.
- Jótállás esetén ezzel szemben a kötelezettnek (eladó, gyártó, kivitelező) kell bizonyítania, hogy a termék vagy szolgáltatás a teljesítéskor nem volt hibás.
A jótállás lehet:
- az eladó által önként vállalt kötelezettség, vagy
- jogszabályon alapuló kötelező jótállás.
Kötelező jótállás legismertebb esetei:
- a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás,
- valamint az új építésű lakások esetében fennálló jótállás, amelynek időtartama jogszabály alapján jellemzően 3, 5 vagy 10 év.
Milyen szavatossági jogok illetik meg a fogyasztót?
Mind szavatosság, mind jótállás esetén a fogyasztót azonos szavatossági jogok illetik meg. Ezek a következők:
- kijavítás,
- kicserélés,
- vételár-leszállítás,
- elállás a szerződéstől.
Fontos azonban tudni, hogy a jogszabály sorrendiséget állapít meg ezen jogok gyakorlása során.
A szavatossági jogok gyakorlásának sorrendje
Hibás teljesítés esetén a fogyasztó elsődlegesen kijavítást kérhet. Amennyiben a javítás nem lehetséges, vagy azt a kötelezett nem vállalja, akkor kerülhet sor cserére. Ha sem a javítás, sem a csere nem vezet eredményre, a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy végső esetben elállhat a szerződéstől.
E sorrend megsértése jogkövetkezményekkel járhat, ahogyan azt a bírósági gyakorlat is alátámasztja.
Gyakori hiba: amikor a fogyasztó elveszíti a jogait
Ügyvédi praxisom során több hibás teljesítés miatti szavatossági perben képviseltem elsősorban jótállásra kötelezett szervezeteket. Egy különösen tanulságos ügyben ugyan a hibás teljesítés ténye megállapítható volt, a fogyasztó mégis pervesztes lett.
Az ügy egy új építésű lakás kapcsán indult, ahol a klímaberendezés kiépítése bizonyult hibásnak. A fogyasztó a hiba észlelését követően nem értesítette a jótállásra köteles vállalkozót, hanem saját döntése alapján, harmadik személy bevonásával javíttatta ki a hibát, majd a perben a javítás költségét kívánta érvényesíteni.
A jótállásra kötelezett vállalkozás egyrészt vitatta a hibát, másrészt arra hivatkozott, hogy a fogyasztó megsértette a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó törvényi sorrendet. A perben kirendelt szakértő megállapította ugyan a kivitelezési hibát, ennek ellenére a fogyasztó pervesztes lett.
A bíróság álláspontja szerint a fogyasztónak első lépésként a kötelezettet kellett volna tájékoztatnia a hibáról, és csak akkor lett volna jogosult más személlyel elvégeztetni a javítást, ha a kötelezett azt nem vállalja vagy nem végzi el.
Összegzés
A fenti példa is jól mutatja, hogy a szavatosság jelentése nem csupán jogokat, hanem kötelezettségeket is magában foglal. Tudatos vásárlóként elengedhetetlen, hogy ne csak a minket megillető szavatossági és jótállási jogokat ismerjük, hanem azok szabályszerű gyakorlásával is tisztában legyünk.
